Reggel a telefonom csörgésére keltem fel. Gyorsan felkaptam egy pulcsit és egy gatyát, majd kiszaladtam a konyhába. Anya már ott állt és épp palacsintát sütött.
- Jó reggelt Anya! - mondtam és egy cuppanós puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt szívem.
Gyorsan megreggeliztem, majd elindultam a buszmegállóba. Pechemre pont beleszaladtam egy vörös hajú srácba.
- Figyelj már az orrod elé! - ordított bele az arcomba.
- Sa-sajnálom. Nem vettelek észre. - dadogtam.
- Akkor máskor figyelj jobban! - azzal ott hagyott. Persze emiatt a kis csevej miatt sikeresen lekéstem a buszt, úgyhogy sétálhattam a suliig. Még jó. hogy a 9.a csak az elsőn van, mert így csengetésre pont beestem a terembe. a tanár is bejött, majd rám nézett és intett, hogy mutatkozzak be.
- Sziasztok! a nevem Viktoria Queen, de általában csak Torinak hívnak. Szeretek zenélni és olvasni. Kb 1 hete költöztünk ide, előtte Londonban laktam. Volt egy kutyám, Süti, de őt sajnos Londonban kellett hagynom. azt hiszem ennyi. - mondtam és a tanárra néztem. Visszamentem a helyemre ami egy ezüst hajú lány mellett volt. Sajnos nem mertem megszólítani ő meg nagyon el volt foglalva a körmeivel. A tanár kiosztotta a tankönyveket, majd elmondta a tanáraink nevét és azt, hogy nagyjából mire számítsunk ebben az évben. Egyből a jövő héten tervezett egy osztály kirándulást is, de még nem biztos, hogy megyünk. Szünetben épp meg akartam szólítani a lányt amikor megláttam, hogy a vörös akinek reggel nekimentem mögötte áll és engem figyel gyilkos tekintettel. Lesütöttem a szemem és inkább elkezdtem firkálgatni a füzetembe.
- Amúgy a nevem Rosalia, de szólíts nyugodtan Rosanak. - szólalt meg hirtelen a lány.
- Rendben. Az én nevemet gondolom hallottad, de ha nem akkor Tori vagyok. - mondtam és rámosolyogtam. Egész jól elbeszélgettünk és kiderítettem, hogy ő a divatért van oda és a barátjának van egy saját boltja. Megígértette velem, hogy majd egyszer elmegyek vele vásárolni. Nagyban beszélgettünk, amikor valami miatt felnéztem és megláttam ŐT. Barna szemébe hulló haja volt és smaragd zöld szeme. Egy katona mintás nadrágot és egy fehér pólót viselt. A szája szélén mosoly ült. Azt hiszem szerelem volt első látásra, legalább és részemről. Egyszer csak éreztem, hogy rosalia megcsíp.
- Mi az?
- Figyelsz te rám egyáltalán? - kérdezte sértődötten.
- Persze, de figyelj csak... Hogy hívják azt a fiút a katona mintás nadrágban?
- Ja, ő Kentin. De miért kérdezed? Csak nem tetszik? - kérdezte és megcsillant a szeme. - De bizony, hogy tetszik neked! Látom, hogy csillog a szemed. - mondta huncutul. Egy kicsit elpirultam ugyanis Rosalianak igaza volt. Nagyon is tetszett nekem Kentin.
- Bemutassalak neki? - kérdezte.
- Ne! - kiáltottam föl. - Vagyis, ne köszi. Majd beszélek vele én. - mondtam. Szerencsére Rosalia hagyta a témát és a sulinak is hamar vége lett. Ma nem tudtam ugyan Kentinnel beszélni, de majd holnap. Otthon csináltam magamnak egy zacskós levest és bepakoltam holnapra. Lefekvés előtt még olvastam egy kicsit és beszéltem Bennel is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése